header-hatter-2
Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be 63 azonosítóval rendelkező felhasználó.
2010. augusztus 29., vasárnap 07:30

A társasházról

A társasház, mint jogalany



Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon (az egy olyan ingatlanon, amelyen épületet emeltek, vagy emelni fognak) az ún. társasházi alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonos (tulajdonostársak) külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, és a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy lakás - így például: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
A közös tulajdon részei különösen: az épület tartószerkezetei, a tartószerkezet részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló egyéb épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, még akkor is, ha a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész meghatározott eszmei hányada ugyanakkor az egyes külön tulajdonú ingatlanrészekhez tartozik olyan arányban, mint ahogyan a külön tulajdonba tartozó rész aránylik a teljes ingatlanhoz, mint egészhez. Ennek megfelelően a közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a külön tulajdonú lakásra, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. A külön tulajdonban levő ingatlanrész, és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad egysége az ingatlan-nyilvántartásban társasházi albetétként, külön ingatlanként szerepel, a társasházi törzslaphoz csatolt különlapon.
A társasház sajátos, önálló, de korlátozott körben elismert jogalany. A társasház tulajdonosai az általuk viselt közös név (a társasház neve) alatt a társasház fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, önállóan perelhetnek és perelhetők, gyakorolják a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viselik a közös tulajdon terheit. A társasházat terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak általában (ha az szervezeti és működési szabályzat ettől nem tér el) tulajdoni hányaduk - szerint felelnek.

A társasház alapítása, alapító okirat



Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre (az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzát, illetve annak műszaki megosztását alapul véve) lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van lesz a tervek szerint. (Felépítendő épület esetén az alapítást a földrészlet tulajdoni lapjára kell feljegyeztetni; a társasház bejegyzése az épület használatbavételi engedélyének kiadása után lehetséges.)
A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan egyszemélyi tulajdonosa, alapító okirattal létesíthet. Az alapításhoz a társasháznak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. Társasház létrehozható osztatlan közös tulajdonban levő épület esetén, a tulajdonközösség megosztásával egyidejűleg is, illetve úgy is, hogy a több épületből álló társasházból egy épület kiválik és önálló társasházzá alakul, amennyiben ez nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak érdekeit. Ez utóbbi két módozat legtöbbször bírósági határozat alapján keletkezik.

A szervezeti-működési szabályzat



A társasházközösség életét szabályozó másik fontos okirat a társasház szerveit, a közös költség viselésének szabályait, a közös és külön tulajdon használatának szabályait, a házirendet megállapító szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ). (A legfeljebb hatlakásos társasház szervezetére és működésére a társasház döntése alapján a társasházi törvény rendelkezéseit, ilyen döntés hiányában pedig a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.) A szervezeti-működési szabályzatot is csatolni kell az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz. Az új társasházi törvény a korábban az alapító okirat által megállapított részletszabályok közül a legtöbbet az SZMSZ-ben rendelte szabályozni; az alapító okirat emiatt a korábbiaknál sokkal kevesebb tárgyban tartalmaz rendelkezést.

A külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek



A külön tulajdonban levő lakások és egyéb helyiségek tulajdonosai általában korlátlan mértékben használhatják, hasznosíthatják azt, illetve rendelkezhetnek vele (megterhelés, elidegenítés), ha ezt nem a többi tulajdonostárs joginak sérelmére teszik. A külön tulajdonra vonatkozó részletesebb szabályokat az SZMSZ írja elő. A társasház közgyűlésének hozzájárulási joga van a társasházban található lakások vagy nem lakás célú helyiségek lakástól eltérő célú használatának engedélyezésekor.

A tulajdonostárs többek között köteles fenntartani a lakást (a tervezett építkezésekről értesíteni a társasházat), és a külön tulajdonú részében engedni a közös tulajdon fenntartásához szükséges ellenőrzések és munkálatok elvégzését. Az SZMSZ előírhat különböző, a társasház felé a külön tulajdonra különböző jogosultságokkal rendelkező személyekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeket.

A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek



Minden tulajdonostárs jogosult az összes közös tulajdonban levő épület- és telekrész birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ugyanehhez való jogát.

A közös tulajdonba tartozó épületrészek fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (közös költség) a tulajdonostársakat általában tulajdoni hányaduk arányában terheli. Amennyiben valamelyik tulajdonos a közös költség tartozásait határidőn belül nem egyenlíti ki, a társasház eredménytelen írásbeli felszólítás után jogosult azt bírósági fizetési meghagyás útján beszedni, illetve akár (az SZMSZ-ben foglalt felhatalmazás, és közgyűlési határozat alapján) jelzálogjogot bejegyeztetni a tartozás erejéig az érintett tulajdonos ingatlanára.

A társasház szervezete



A társasház legfőbb döntéshozó szerve a valamennyi tulajdonostársból álló közgyűlés. A társasház folyó ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a gazdálkodás ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. A közös képviselőt, intéző- illetve számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársak maguk közül választják.

Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani, illetve ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. A társasházi törvény további részletes szabályokat tartalmaz a határozatképességre és határozathozatalra.


Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg az SZMSZ rendelkezését sérti, vagy a tulajdonostársak kisebbségének jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A társasházi törvény a fentiekben leírt, lényegi rendelkezéseken túl további, részletes szabályokat tartalmaz a közös képviselő, az intéző-, illetve számvizsgáló bizottság működési rendjére, jogaira, kötelezettségeire vonatkozóan, illetve a társasház pénzügyeinek intézése, nyilvántartása, és az arról készített beszámolók vonatkozásában.

Forrás: www.Ingatlanjog.hu

2010. augusztus 29., vasárnap 07:32

A társasházról

A társasház, mint jogalany



Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon (az egy olyan ingatlanon, amelyen épületet emeltek, vagy emelni fognak) az ún. társasházi alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonos (tulajdonostársak) külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, és a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy lakás - így például: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
A közös tulajdon részei különösen: az épület tartószerkezetei, a tartószerkezet részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló egyéb épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, még akkor is, ha a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész meghatározott eszmei hányada ugyanakkor az egyes külön tulajdonú ingatlanrészekhez tartozik olyan arányban, mint ahogyan a külön tulajdonba tartozó rész aránylik a teljes ingatlanhoz, mint egészhez. Ennek megfelelően a közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a külön tulajdonú lakásra, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. A külön tulajdonban levő ingatlanrész, és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad egysége az ingatlan-nyilvántartásban társasházi albetétként, külön ingatlanként szerepel, a társasházi törzslaphoz csatolt különlapon.
A társasház sajátos, önálló, de korlátozott körben elismert jogalany. A társasház tulajdonosai az általuk viselt közös név (a társasház neve) alatt a társasház fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, önállóan perelhetnek és perelhetők, gyakorolják a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viselik a közös tulajdon terheit. A társasházat terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak általában (ha az szervezeti és működési szabályzat ettől nem tér el) tulajdoni hányaduk - szerint felelnek.

A társasház alapítása, alapító okirat



Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre (az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzát, illetve annak műszaki megosztását alapul véve) lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van lesz a tervek szerint. (Felépítendő épület esetén az alapítást a földrészlet tulajdoni lapjára kell feljegyeztetni; a társasház bejegyzése az épület használatbavételi engedélyének kiadása után lehetséges.)
A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan egyszemélyi tulajdonosa, alapító okirattal létesíthet. Az alapításhoz a társasháznak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. Társasház létrehozható osztatlan közös tulajdonban levő épület esetén, a tulajdonközösség megosztásával egyidejűleg is, illetve úgy is, hogy a több épületből álló társasházból egy épület kiválik és önálló társasházzá alakul, amennyiben ez nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak érdekeit. Ez utóbbi két módozat legtöbbször bírósági határozat alapján keletkezik.

A szervezeti-működési szabályzat



A társasházközösség életét szabályozó másik fontos okirat a társasház szerveit, a közös költség viselésének szabályait, a közös és külön tulajdon használatának szabályait, a házirendet megállapító szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ). (A legfeljebb hatlakásos társasház szervezetére és működésére a társasház döntése alapján a társasházi törvény rendelkezéseit, ilyen döntés hiányában pedig a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.) A szervezeti-működési szabályzatot is csatolni kell az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz. Az új társasházi törvény a korábban az alapító okirat által megállapított részletszabályok közül a legtöbbet az SZMSZ-ben rendelte szabályozni; az alapító okirat emiatt a korábbiaknál sokkal kevesebb tárgyban tartalmaz rendelkezést.

A külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek



A külön tulajdonban levő lakások és egyéb helyiségek tulajdonosai általában korlátlan mértékben használhatják, hasznosíthatják azt, illetve rendelkezhetnek vele (megterhelés, elidegenítés), ha ezt nem a többi tulajdonostárs joginak sérelmére teszik. A külön tulajdonra vonatkozó részletesebb szabályokat az SZMSZ írja elő. A társasház közgyűlésének hozzájárulási joga van a társasházban található lakások vagy nem lakás célú helyiségek lakástól eltérő célú használatának engedélyezésekor.

A tulajdonostárs többek között köteles fenntartani a lakást (a tervezett építkezésekről értesíteni a társasházat), és a külön tulajdonú részében engedni a közös tulajdon fenntartásához szükséges ellenőrzések és munkálatok elvégzését. Az SZMSZ előírhat különböző, a társasház felé a külön tulajdonra különböző jogosultságokkal rendelkező személyekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeket.

A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek



Minden tulajdonostárs jogosult az összes közös tulajdonban levő épület- és telekrész birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ugyanehhez való jogát.

A közös tulajdonba tartozó épületrészek fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (közös költség) a tulajdonostársakat általában tulajdoni hányaduk arányában terheli. Amennyiben valamelyik tulajdonos a közös költség tartozásait határidőn belül nem egyenlíti ki, a társasház eredménytelen írásbeli felszólítás után jogosult azt bírósági fizetési meghagyás útján beszedni, illetve akár (az SZMSZ-ben foglalt felhatalmazás, és közgyűlési határozat alapján) jelzálogjogot bejegyeztetni a tartozás erejéig az érintett tulajdonos ingatlanára.

A társasház szervezete



A társasház legfőbb döntéshozó szerve a valamennyi tulajdonostársból álló közgyűlés. A társasház folyó ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a gazdálkodás ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. A közös képviselőt, intéző- illetve számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársak maguk közül választják.

Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani, illetve ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. A társasházi törvény további részletes szabályokat tartalmaz a határozatképességre és határozathozatalra.


Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg az SZMSZ rendelkezését sérti, vagy a tulajdonostársak kisebbségének jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A társasházi törvény a fentiekben leírt, lényegi rendelkezéseken túl további, részletes szabályokat tartalmaz a közös képviselő, az intéző-, illetve számvizsgáló bizottság működési rendjére, jogaira, kötelezettségeire vonatkozóan, illetve a társasház pénzügyeinek intézése, nyilvántartása, és az arról készített beszámolók vonatkozásában.

Forrás: www.Ingatlanjog.hu

Kategória: Társasházi ügyek

Címkefelhő

békéltető testület együttműködési megállapodás ellentmondás Fizetési meghagyás fogyasztóvédelem haszonélvezeti jog hatóságok hitel igényérvényesítés jótállás jótállás szavatosság lakásvásárlás munkaerő alkalmazása működési engedély opciós jog szakképesítés nélkül szavatosság tanuló foglalkoztatása tanulószerződés társasház törlesztő részlet végrehajtás árverés öröklési illeték új alkotmány ügyvéd Dunabogdány ügyvéd Leányfalu ügyvéd Szentendre ügyvéd Tahitótfalu ügyvéd Visegrád