header-hatter-2
Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be 63 azonosítóval rendelkező felhasználó.

Jótállás és szavatosság

 

A mindennapi életben a jótállás és a szavatosság fogalmát sokszor összekeverik a fogyasztók. Hibás termék esetében pedig jó tudni, hogy milyen igényérvényesítési lehetőségeink vannak!

 

A jótállás és a garancia fogalma egyet jelent, a jogi szabályozás kizárólag a jótállás fogalmát használja, de a mindennapokban a fogyasztók a garancia kifejezést használják. Jótállás azonban nem vonatkozik minden termékre. Jótállás egyrészről akkor állhat fenn, ha az eladó vállal jótállási kötelezettséget vagy ha ezt jogszabály előírja (az egyes tartós fogyasztási cikkek, egyes javító-karbantartó szolgáltatások és az új lakóépületek esetében ír elő kötelező jótállást jogszabály). Ha nincsen jótállás egy termékre, valamint ha a jótállási idő eltelt, szavatosság érvényesül. Főszabályszerűen minden termékre vonatkozik bizonyos időtartamra szavatosság. A jótállás és a szavatosság közötti különbség a bizonyítási tehernél és az időtartamnál van.

 

Jótállás

 

Melyek a jótállásra vonatkozó legfontosabb jogszabályi rendelkezések?

A Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), továbbá a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet tartalmaznak elsődlegesen jótállásra vonatkozó rendelkezéseket.

Mikor lehet a jótállási és szavatossági jogokat érvényesíteni?

Ha a fogyasztó jótállási vagy szavatossági igényt kíván érvényesíteni a fogyasztói szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtó forgalmazóval szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (blokkot, számlát, nyugtát).

Milyen szerződést nevezünk fogyasztói szerződésnek?

Fogyasztói szerződés az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a ­ tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt ­ vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk).

Milyen fogyasztási cikkekre terjed ki jótállási kötelezettség?

A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés keretében értékesített, a Korm. rendelet mellékletében felsorolt ­ alábbi ­ új tartós fogyasztási cikkekre jótállási kötelezettség terjed ki (egyes fogyasztási cikkek esetében a jogszabály 10 000 Ft-os bruttó vételár felett biztosítja a jótállást):

1. hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény;

2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;

3. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja

10 000 Ft bruttó vételár felett;

4. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések

10 000 Ft bruttó vételár felett;

5. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek;

6. varrógép, kötőgép;

7. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk

10 000 Ft bruttó vételár felett;

8. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és

készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

9. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;

10. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi;

11. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;

12. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több

funkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett;

13. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

14. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok,

videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

15. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és

rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

16. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és

-lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal),

mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

17. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és

írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és

diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

18. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális

fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett;

19. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár

felett;

20. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó

vételár felett;

21. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett;

22. írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett;

23. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

24. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett;

25. bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett.

 

Ki érvényesítheti a jótállási jogokat?

 A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje). A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.

Kit terhel a jótállási kötelezettség?

 A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (forgalmazó). Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre. A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:

a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

b) a hiba okát és a javítás módját,

c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

d)a jótállás ­ a kijavítás időtartamával meghosszabbított ­ új határidejét.

Mit kell tartalmaznia a jótállási nyilatkozatnak?

Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. Azonban akkor, ha ezek a feltételek nem teljesülnek, az nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

Mennyi a jótállás időtartama?

A jótállás időtartama egy év. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Ha a gyártó a fogyasztási cikkre a jogszabályokban foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.

Mit kell feltüntetni a jótállási jegyen?

A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt ­ külön kérés nélkül ­ jótállási jegyet átadni. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

a) a forgalmazó nevét és címét,

b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá ­ ahol alkalmazható ­ azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,

c) a gyártó és ­ külföldről származó termék esetén ­ az importáló nevét, címét,

d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,

e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.

A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

 

Kinek a kötelezettsége a hibás fogyasztási cikk szállítása?

A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket ­ a járművek kivételével ­ az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik. Egyébként a fogyasztó gondoskodik a hibás fogyasztási cikk szállításáról.

Hogyan érvényesül a három napos szabály?

Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat arra, hogy ez a kijavításhoz képest számára aránytalan többletköltséget jelent, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Ez az jelenti, hogy a fogyasztó részére a fogyasztási cikket ki kell cserélni. Azonban csak hibás termékek esetében érvényesül ez a szabály, hibátlan termék esetében ez cserekötelezettség nem terheli a kereskedőt!

 Mi a közös a jótállásban és a szavatosságban?

 A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell. Semmis az a megállapodás, amely a jogszabályokban foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe a jogszabályi rendelkezései lépnek.

 

 

Szavatosság

 

A PTK. a hibás teljesítés körében szabályozza a szavatosságot.

 

Mikor beszélünk hibás teljesítésről?

Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).

Mikor mentesül a kötelezett a felelősség alól?

Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett. A fogyasztói szerződés kötelezettje ezt az igényét a fogyasztó igényének kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ezt az igényt az előző kötelezett is érvényesítheti a vele szerződő előző kötelezettel szemben ugyanolyan határidőkkel.

Milyen igények érvényesíthetőek hibás teljesítés esetén?

Hibás teljesítés esetén a jogosult:

a) elsősorban ­ választása szerint ­ kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni ­ választása szerint ­ megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. A magyar jog nem ismeri a „levásárlás” intézményét, így mi dönthetjük el, hogy elfogadjuk-e ha a kereskedő felajánlja nekünk ezt a lehetőséget.

Milyen határidőn belül kell a kijavítást vagy kicserélést elvégezni?

A kijavítást vagy kicserélést ­ a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel ­ megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést ­ a termék tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel ­ megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Javításra a terméket elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a termék azonosításához szükséges adatokat, a termék átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított terméket átveheti.

Meddig lehet a szavatossági jogokat érvényesíteni?

A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a fenti határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Fogyasztói szerződésben a hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.

A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak ­ a megjelölt hiba szempontjából ­ elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek. A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők.

Ki viseli a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségeket?

A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek ­ ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket ­ a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis. Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

Érvényesíthető-e kártérítési igény a szavatossági jogokon kívül?

Igen, a szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.

Szolgáltatások esetében érvényesülnek-e a szavatosság szabályai?

Igen, a hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.

Milyen kötelezettsége van a forgalmazónak a kifogás rögzítésére?

A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

 a) a fogyasztó nevét, címét,

  b) a fogyasztási cikk (a továbbiakban: termék) megnevezését, vételárát,

  c) a vásárlás időpontját,

  d) a hiba bejelentésének időpontját,

  e) a hiba leírását,

   f) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

   g) a kifogás rendezésének módját.

Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni. Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény értelmében az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A vásárlók könyvét a használatba vétel előtt a kereskedelmi hatóság hitelesíti, feltüntetve a vásárlók könyve megnyitásának időpontját.

Mit tehetünk akkor, ha nem sikerül a fogyasztói jogvitát a kereskedővel rendezni?

Elsősorban békéltető testülethez fordulhatunk vagy bírói utat vehetünk igénybe, bizonyos esetekben ­ például jegyzőkönyv felvételének elmulasztása esetén ­ a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott szabályok szerint.

 

 

 

Címkefelhő

A tartási és életjáradéki szerződés békéltető testület együttműködési megállapodás ellentmondás Fizetési meghagyás fogyasztóvédelem haszonélvezeti jog hatóságok hitel igényérvényesítés jótállás jótállás szavatosság lakásvásárlás munkaerő-kölcsönzésmunkaközvetítői tevékenység munkaerő alkalmazása opciós jog szakképesítés nélkül szavatosság tanuló foglalkoztatása tanulószerződés társasház törlesztő részlet végrehajtás árverés öröklési illeték új alkotmány ügyvéd Dunabogdány ügyvéd Leányfalu ügyvéd Szentendre ügyvéd Tahitótfalu