header-hatter-2

Miért fontos az új alkotmány?

Leányfalun élő jogászként többen feltetették nekem ezt a kérdést, ez adta az ötletet, hogy a több kötetes ezzel kapcsolatban megjelent könyv, tanulmány, illetve még az egyetemen tanultak alapján foglaljam össze közérthetően és egyszerűen, miért fontos az új alkotmány.

Mindenkit a devizaárfolyamok érdekelnek, a cukor-hiány, a benzin-ár, az államadósság stb. Ennek ellenére a kormány mégis foglalkozik az új alkotmány létrehozásával. 

Mi sem lehetünk közömbösek!

Mi is az alkotmány?

Egy alaptörvény, jelenleg a többször módosított 1949 évi XX. törvény. Rögzíti alapértékeinket, az államformát, a címert, az állam által elismert és védett emberi, polgári jogainkat, (pl. egyesüléshez való jog, tulajdonjog védelme) szerepel benne  a hatalmi ágak megosztása, mely szerint a törvényhozást az országgyűlés gyakorolja, az igazságszolgáltatást a  bíróság, a végrehajtást a kormány. Az alkotmány felhatalmazást ad számos törvény megalkotására, így pl. az ügyészség feladat és hatáskörének meghatározására stb. Az alkotmány tehát védelmet ad, keretet jelent és korlátokat szab meg az egész országnak.

És még valamire garancia: rendezi az ország törvényes berendezkedését, meghatározza az államformát.

 

Jelenleg egy óriási jogi problémával kell szembenéznie egy felelős vezetésnek: a jogfolytonosság kérdésével. Magyarország 1000 éves állam, államformája királyság volt, melyet az un. Szent Korona tan alapján. A Szent Korona tan egy alapelv-rendszer és egy eszmerendszer, mellyel igen sok jogász foglalkozik és foglalkozott.

A Szent Korona tan legalapvetőbb elve, hogy a Szent Korona az ország tulajdonosa és minden jog forrása, a Korona az egységes nemzetet képviseli úgy, hogy a nemzet a Korona teste és a király, vagy a nemzetet képviselő legfőbb közjogi méltóság pedig a Korona feje. Szent Korona nevében törvényt csak a fej és a test közösen hozhatnak. Ez az elvrendszer szakad meg a sztálinista alkotmánnyal.

Amivel viszont senki nem foglalkozott az elmúlt 65 évben az az, hogy a jogfolytonosság is megszakadt és nem rendezte senki.

Ezt kellene az új alkotmánnyal rendezni és ezért fontos, hogy ne legyünk közömbösek, lássuk, hogy ez igen nehéz feladat, de megoldásra váró probléma.

Balogh Sándor prof ezt írja a Magyarságtudományi tanulmányokban

„Az 1990-es változások a legfontosabb kérdést elmulasztották megoldani: az alkotmányosság, illetve a jogfolytonosság kérdését….A jogfolytonosság megszakad, ha egy politikai rendszert vagy államformát szabályellenesen, a nemzet beleegyezése nélkül változtatnak meg.”

 

Az ELTE Alkotmánytan c. tankönyvében (Kukorelli István) a magyar királyság nemesi alkotmányának elemeinél az alábbiakat nevezi meg:

-       1222: II. András Aranybullája tulajdonképpen a nemesi alapjogokat rögzíti (ellenállási jog, nemesi adómentesség stb.)

-       a korona, mint a szuverenitás jelképe, és a király személyétől független szerepe már itt megjelenik.

-       fontos elem volt a későbbiekben, hogy a XV. századtól a király csak az országgyűléssel együtt gyakorolhatta a törvényhozás hatáskörét (rendi alkotmány)

-       A rendi monarchia 1848-ban törvényesen alakult át alkotmányos monarchiává (korlátozott parlamentarizmussá) az 1848-as márciusi törvények megszületésével, így pl. a vallásszabadságról, választójogról, sajtószabadságról stb.

Az 1848-49-es szabadságharc után a szakadást az un. Kiegyezés névvel ismert 1967:XII. törvénycikk állította vissza.

A jogfolytonosság tulajdonképpen a második világháború végén több lépcsőben szakadt meg:

-       1944. német megszállás, Szálasi hatalomra jutására,

-       1946. február 1. köztársaság kikiáltása (törvénytelenül, az első közjogi méltóság: Mindszenthy óvása ellenére)

-       1949. augusztus 20. „sztálini alkotmány” elfogadása.

Az 1949-es (bár többször módosított alkotmány) legnagyobb problémája, hogy nem szabadon választott nemzetgyűlés hozta és nem szabad akaratából.

 

1945-ben a választásokat a Kisgazda Párt 59.9 %-os abszolút többséggel megnyerte, azonban szovjet nyomásra a kulcspozíciókat, mint pl. belügyminiszteri tárca a Kommunista Párt kezébe került.  Kisgazda Párt tehetetlen volt, ugyanis ha nem adta volna át ezen pozíciót, a Vörös hadsereg részére ki kellett volna szolgáltatnia Magyarország akkori meglévő teljes élelmiszerkészletét. A kommunista belügyminiszter első követelése a köztársaság kikiáltása volt és az, hogy szakítva minden hagyománnyal elfogadják az un. sztálinista alkotmányt. 1946. február 1-én a köztársaság kikiáltása tehát törvénytelen volt, szovjet nyomásra történt és ki kell emelni, hogy jogi szempontból lényeges elem az is, hogy a korábbi alkotmány lehetővé tette azt, hogy  az első közjogi méltóság (aki akkor a Korona feje volt) óvást terjeszthessen elő. Mindszenthy óvása ellenére kiáltották ki tehát a köztársaságot, ezen óvást pedig figyelmen kívül hagyták. Egyébként az ellene folytatott igazságtalan  perben is ez volt az egyik vádpont.

 

Tény, hogy mai alkotmányunk az 1949. évi XX törvény szövegében a rendszerváltás után, így pl. 1989-ben módosításra került, azonban ettől még azt a jogi problémát kezelni kell, hogy egy 1949-ben hozott törvényről van szó.

 

ifj. Lomnici Zoltán aszerint  "tévhit, hogy a jelenlegi alkotmány és a sztálini alkotmánynak is nevezett 1949. évi XX. törvény eredeti szövege között érdemben csupán annyi lenne az átfedés, hogy a Magyar Köztársaság fővárosa Budapest." Megjegyezte: a mindenkori alkotmány egy adott ország alapvető és legfontosabb törvényműve, emellett a társadalom egységének kifejezője, a jogállamiság legfőbb pilléreinek hordozója és őrzője, egy nemzet szimbóluma, és ebben a vonatkozásban különös jelentőséggel bír az átfedésre vonatkozó tévhit hangsúlyozása. 

"A valóság azonban az, hogy az 1949. augusztus 20. napján hatályba lépett egykori és az 1989-ben, illetve azt követően is módosított hatályos alaptörvény között számos ponton - több mint 40 bekezdés tekintetében - van szinte teljes vagy részleges hasonlóság" - jelentette ki. Ráadásul - tette hozzá - ezek az egyezések olyan kérdéseket érintenek, mint a házasság és a család intézménye, amelyre a vonatkozó jogszabály a mai napig az 1952. évi IV. törvényként szerepel a hatályos jogforrások rendszerében. "Azt is talán kevesen tudják, hogy a két normaszöveg összevetése eredményeképpen kiderül, hogy az akkoriban az államigazgatás legfelsőbb szervének deklarált minisztertanács kapcsán több esetben nemes egyszerűséggel behelyettesítették a kormány kifejezést" - mondta, jelezve, hogy ő ezt is abszurdnak tartja.

Mindenkinek látnia kell, hogy jelenleg nincs jogfolytonosság a korábbi ezer éves hagyományokkal, ezért az alkotmány (benne a jogfolytonosság megteremtése, a legitim államforma deklarálása, emberi jogaink, a törvényes korlátok jogszerű alkotmányban való rögzítése)  nagyon fontos feladat.

Emellett szükségessé vált olyan korlátok beépítése az alkotmányba, mint pl. az államadósság korlátozása, éppen annak védelmében, hogy bármilyen kormány kerüljön is hatalomra (legalábbis amíg nem rendelkezik a választópolgárok 2/3-ának felhatalmazásával) ne adósíthassa el az országot.

 

A témával foglalkozott a Hetedik Magyar Jogászgyűlés (Balatonfüred, 2004. május 2022.). ahol az alábbiak hangzottak el:

 

„Ha végignézünk a jelenleg nálunk megoldatlan kérdéseken, elképedhetünk, hogy ilyenek még felmerülhetnek a XXI. században Európa közepén. Csak néhány példát hozok, hiszen Kukorelli professzor előadásából is kitűnt, hogy szinte minden fejezetet át lehetne írni:

a) a hatalommegosztás problémája (ideértve a köztársasági elnök alkotmányos helyzetét illetően a másfél évtizedes helyzet felülvizsgálata; a központi és helyi hatalommegosztás, a képviselői összeférhetetlenség stb. kérdését);

b) a demokrácia problémája (ideértve az alkotmányozás és a népszavazás kérdését, azaz leállítani azt a törekvést, hogy a polgárokat lehetőleg teljes mértékben kizárják a közérdekű döntések meghozatalából, hogy helyettük kizárólag az a néhány parlamenti párt határozzon mindenben, amelyek taglétszámát összeadva – saját bevallásuk szerint – sem éri el a 115 ezret;

c) az uniós csatlakozásból eredő változtatások problémája (ideértve a szuverenitás, az országgyűlés–kormány viszonya, a jogszabályi rendszer, az önkormányzatok illetve a régiók stb. kérdését);

d) az országgyűlés problémája (ideértve annak létszámát, szerkezetét, a képviselők jogállását, különösen a mentelmi jog, a bizottságok stb., valamint ehhez kapcsolódóan a választási rendszer teljes revíziójának stb. kérdését).

 

Forrás: http://charlie-to.blog.hu/2009/04/02/az_uj_magyar_alkotmany

Érdemes elolvasni!

 

 

dr. Karácsony Gabriella

ügyvéd

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

209846143

2016 Leányfalu, Móricz Zs. 132.

 

 

 

Címkefelhő

A tartási és életjáradéki szerződés békéltető testület együttműködési megállapodás ellentmondás Fizetési meghagyás fogyasztóvédelem haszonélvezeti jog hatóságok hitel igényérvényesítés jótállás jótállás szavatosság lakásvásárlás munkaerő-kölcsönzésmunkaközvetítői tevékenység munkaerő alkalmazása opciós jog szakképesítés nélkül szavatosság tanuló foglalkoztatása tanulószerződés társasház törlesztő részlet végrehajtás árverés öröklési illeték új alkotmány ügyvéd Dunabogdány ügyvéd Leányfalu ügyvéd Szentendre ügyvéd Tahitótfalu