header-hatter-2
Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be 63 azonosítóval rendelkező felhasználó.

A termőföld elbirtoklásról

Termőföld elbirtoklásról

(és a  földügyi nyilvántartás hibáiról)

Az elbirtoklás szabályait a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv, az 1959. évi IV. törvény tartalmazza:

121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja.

 

Az 1993. évi II. törvény szabályozza a földrendező és a földkiadó bizottságok munkáját, mely szerint 1996. december 31. napjáig a munkájukat be kellett fejezniük.

Országosan 1995-1996-ra be is fejeződtek a kárpótlási, valamint a volt termelőszövetkezetek felosztása során felosztott termőföld területek kiadása.

Az elbirtokláshoz szükséges 15 év tehát ebben az évben, illetve jövőre: 2011-ig eltelik, és ez olyan problémákat jelent, amivel foglalkozni kell!

 

-o-

 

Több helyen idős emberek szereztek tulajdont a 90-es évek végén. Sokan kiadták bérbe a földet, a bérlő 1-2 évig fizetett, majd használta tovább az ingatlant.

Tény, hogy a földkiadó bizottságok jelentős mértékű terület és sokakat érintően közös tulajdonba adták a földterületeket, mely nehezíti ugyan a használatot (mert haszonbérbe az estek többségében csak egy használónak, többnyire  a jogutódként működő TSz-enk, Zrt-nek lehet kiadni, illetve ha a tulajdonos akarja használni, szinte lehetetlen az arányos részt „kivenni”, megosztani, így a mai napig a kiadások során megszerzett földterületet a tulajdonosok nem kaphatták birtokba, nem használhatják és nem rendelkezhetnek róla szabadon.

Azonban a tulajdonközösség és a terület osztatlansága tulajdonosok részére az elbirtoklás szempontjából védelmet jelent, ugyanis ebben az esetben nem lehet elbirtokolni. A Ptk. szabályai szerint ugyanis: „Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.”

Az osztatlan közös földtulajdonok megosztásával kapcsolatban számos próbálkozás volt az elmúlt 15 évben, azonban a végrehajtásuk a mai napig nem működik, a földhivatalok, mint kijelölt hatóságok ezt nem tudják, vagy nem akarják végrehajtani, azonban ez a kérdéskör jelen cikknek nem tárgya.

 

Tehát most csak azokkal a területekkel foglalkozom, ahol 1 vagy két tulajdonossal rendelkező un. kisparcellás, felosztott földterületek vannak, pl. a Szentendrei Szigeten és amelyek tekintetében a közeljövőben igen nagy problémát fog jelenteni a tulajdonosok ellen indítható elbirtoklási perek.

A termelőszövetkezet felosztását követően, illetve a kárpótlási árverések lezárását követően sok esetben az idős tulajdonos nem jelentkezett a tényleges használónál, vagy időközben meghalt, az örökösök vagy nem is tudtak a földről, vagy nem törődtek vele.

Jelentős számú idős embert, illetve örököseit fogja érinteni az a következő évek során, hogy  tényleges vételár fizetés nélkül „elbirtokolják” tőlük a földjüket.

Foglalkozni kell a problémával, politikai kérdés, jogalkotási feladat, ha meg akarjuk előzni azt, hogy ezzel ne éljenek vissza azok, akik eddig is ingyenesen használták mások földjeit.

Jogi háttér:

-          A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény szerint:

5. § (1) A földhasználó - ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).

 

Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnak hasznosítania kell a termőföldet, nem hagyhatja műveletlenül, azonban ha ezt nem teszi: „büntethető”-e azzal, hogy „elveszítse” tulajdonát?

Hagyhatja-e a törvényalkotó, hogy azok, akik eddig is óriási területeket szereztek meg, tovább növeljék birtokaikat, kihasználva a jogi lehetőségeket?

Ezen törvény a Hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás kapcsán az alábbiakat szabályozza:

5. § (5) Az (1)-(4) bekezdésben előírtakat az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi. Mulasztás esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság a földhasználókat, illetőleg tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.

 

Tényként kell kijelenteni: a hasznosítási kötelezettség teljesítését az az ingatlanügyi hatóságok NEM TUDJÁK rendszeresen ellenőrizni, erre sem elegendő anyagi,sem humán erőforrással nem rendelkeznek.  Betarthatatlan a törvény, ennek módosítása, ésszerűbbé, hatékonyabbá tétele szükséges, ileltve annak áttekintése: mi módon oldható meg ez a feladat?

 

A termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény szabályozza, hogy:

25/B. § (1) Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit, hektárban a terület nagyságát, aranykoronában a termőföld értékét, a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély használójának természetes személyazonosító adatait, illetőleg a gazdálkodó szervezet használó megnevezését, székhelyét (telephelyét), statisztikai számjelét, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát.

(2) Aki termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából - a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon (bejelentési adatlapon) - bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetőleg a haszonélvezőnek is alá kell írnia.

 

A szabályozás hibája, hogy:

- nem vonatkozik mindenkire a fent idézett 25/B szakasz így az egy hektár alatti földterületek esetében is számon kellene kérni a hasznosítási kötelezettséget, kötelezővé és ingyenessé tenni a bejelentést.

 

Gyakorlati probléma: kisebb földterületek esetében pl. egy ezer négyzetméteres gyomos földcsíkot senki sem művel, a földhivatalban a tulajdonos adata pontatlan, idős, nem fellelhető. Mit tehet a földjét művelni kívánó szomszéd tulajdonos? Vagy egy nagyobb területet haszonbérlőként művelő gazda? A földhivatal nyilvántartásában szereplő  idős tulajdonos nem tudja megtalálni, örököseit mégúgy sem, kötelezni pl.  a használatra az ingatlanügyi hatóság sem tud senkit. A jelenlegi szabályozás szerint ebben az esetben az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírságot szab ki, ez adók módjára behajtható köztartozás, vagyis az APEH az illetékes annak végrehajtására.

Miért nem vált gyakorlattá, hogy ezt az adott földterületre végrehajtási jogként bejegyzi a földhivatal? Ez az intézkedés felhívná a tulajdonos figyelmét: teljesítenie kell a hasznosítási kötelezettségét, vagy művelnie kell a területet vagy gondoskodni arról, hogy azt műveltesse.

A jelenlegi szabályozás másik nagy hiányossága, hogy a termőföld elbirtoklásának engedélyezésével nem tudnak érvényesülni az elővásárlási jogok. Egyrészt a tényleges vevő nem tud területhez jutni, másrészt a két fél, „színlelt szerződésként” Megállapodás elbirtoklás elismeréséről” vagy egyéb elnevezésű okiratban kérheti a Földhivataltól a tulajdonjog átjegyzését-anélkül, hogy az elővásárlásra jogosultak élhettek volna ezen jogukkal – még abban az estben is, ha csak színlelik az elbirtoklást és ténylegesen adásvételre kerül sor.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény szabályozza az Elővásárlási jogokat, az alábbiak szerint:

10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

a) a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;

b) a helyben lakó szomszédot;

c) a helyben lakót;

d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:

a) a családi gazdálkodó;

b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó;

c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.

 

Gyakorlati problémák:

Számos olyan perre is van azonban példa, hogy az örököst megkeresve vesz meg valaki egy földterületet, majd az elbirtokló beperelni mind az örököst, mind  a jóhiszemű harmadik felet. De miért teheti ezt meg? Mert a használó nem jelentette be, hogy ő műveli a földet, mert nem ellenőrizte senki, mert a nyilvántartás pontatlan, hiányos. Az ingatlan-nyilvántartásban bízó jóhiszemű harmadik fél akkor tudja meg, hogy más használja a földet, amikor elkezdi művelni, mert birtoklását zavarják, mert beperelik.

A földhasználó 15 év után pert indít a tulajdonos ellen: kérve az elbirtoklás jogcímen történt tulajdonszerzésének ingatlan-nyilvántartási elismerését. . De miért teheti ezt meg? Mert nincs jogi korlát, mert  használatát 15 éven keresztül nem ellenőrizte senki.

 

Jogállamban élünk, fontos az, hogy érvényesüljenek az Alkotmányos jogok, így  a tulajdonhoz való jog, de a jogi környezetnek életszerűnek kell lennie, nem követelhetünk meg olyat, amit senki nem tart be, vagy ami aránytalanul nagy terhet ró a „kicsikre.”

Államigazgatási jogkörben kellene az Önkormányzatoknak és az ingatlan-nyilvántartást vezető Földhivataloknak, mezőgazdászoknak azt ellenőriznie, hogy a tulajdonos „gondoskodik-e” földjéről, eleget tesz-e „hasznosítási kötelezettségének”.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által működtetett falugazdász hálózat lefedi az egész országot.

A 1997. évi CLIX törvény rendelkezik a mezei őrszolgálat létrehozásának lehetőségéről, mely lehetőséggel számos önkormányzat élt és hozott létre a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek őrzéséről gondoskodó mezei őrszolgálatot. A törvény 23§-ában foglalt feladatkörét ki lehetne egészíteni azzal, hogy a mezei őrszolgálat ne csak egy mezőőrt jelentsen, hanem a hozzá tartozó adminisztratív személyt is, aki ellenőrizze: a tulajdonos eleget tesz-e hasznosítási kötelezettségének, be van-e jelentve a tényleges földhasználó, stb. és az Önkormányzat szólítsa fel a tulajdonost, annak érdekében, hogy a termőföld hasznosítása megtörténjen.

A földhivatali nyilvántartáshoz az Önkormányzatoknak van hozzáférési joga (takarnet), tehát az egyes ingatlanok jogi és tényleges művelési helyzete ellenőrizhető, nyomon követhető.

A tulajdoni lapon javasolt lenne termőföld esetén a használót is feltüntetni, hiszen a nem nyilvános adatok között ez – ha azt a használó bejelentette- a Földhivatali nyilvántartásban szerepel. Mi indokolja, hogy ez a mai napig nem került fel a tulajdoni lapon szereplő nyilvános adatok közé? Ha kimondaná a magyar parlament, hogy a termőföld vagyon Magyarország egyik legfontosabb természeti kincse: akkor elsődlegessé kellene tenni a nyilvántartás pontosságát, teljeskörűségét.

Ezt követően, illetve emellett, pedig ki kellene dolgozni annak hatékony jogi feltételeit, hogyan lehet ellenőrizni, hogy mely területet ki hasznosítja, azt jogszerűen teszi-e.

Bármilyen állami támogatás igénylése esetén vizsgálni kellene a tulajdonosokat, a használat jogcímét, a haszonbérleti szerződések szabályszerűségét. (Nem fordulhatna az elő, hogy jogszabályellenes haszonbérleti szerződéssel, - határozatlan idejűvel - évtizedekig művelnek földet és veszik fel rá a támogatást, vagy ingatlan nyilvántartáson kívüli igénylőként vesznek fel támogatást, miközben a tényleges tulajdonosok pedig évekig pereskedhetnek a bíróságon.)

Jogi szabályozás hiánya és problémája az is, hogy olyan esetekben is elrendelnek perfeljegyzést, amikor előre valószínűsíthető, hogy a kereset jogalapja sem áll meg, ezzel nehezítve a tényleges tulajdonos helyzetét, hiszen a perfeljegyzés időtartama alatt sem eladni, sem haszonbérbe adni nem tudja a területet. Termőfölddel kapcsolatos tulajdonjoggal kapcsolatos jogvitáknál a perfeljegyzés elrendelését másként kellene szabályozni az egyéb ingatlanokra irányadó szabályokhoz képest.

Jogi szabályozás hiányossága és problémája az is, hogy sok haszonbérlő a haszonbérleti szerződés lejártával – elszámolási vitát generál és ezáltal:

-          határozatlanná teszi a haszonbérleti szerződést

-          másrészt jogosulatlanul használja a per alatt az ingatlant, vesz fel rá állami és egyéb támogatást. Jogi szabályozást át kellene tekinteni és kidolgozni annak lehetőségét, hogy pl. per alatt lévő ingatlan tekintetében a tulajdonoson kívül más vehessen fel támogatást, mert ezzel elkerülhetővé lehetne azt tenni, hogy a haszonbérlő évekig tartó birtokvitát, vagy elszámolási vitát kezdeményezzen a tulajdonossal, hiszen jogszerű követelését érvényesítheti, de nem élhet vissza ezzel.

-          Probléma és felülvizsgálatra szorulna, minden, a költségvetést terhelő

-          jogtalan életjáradék (kis földterület leadásával évekig havi több százezer forintos életjáradékot vesznek, vettek ki emberek)

-          Bázis év alapú támogatás (egy adott évben jelentkező állatállományszám, termés stb.  alapján évekig változatlan a támogatás összege).

-          Bázisjogosultság alapján járadékot kapó személy járandósága (abban az esetben, ha a bázisjogosultságra a tulajdonossal szemben  a jogtalan használó veszi fel,a  későbbiekben ezt a jelenlegi szabályozás szerint a tulajdonos már nem is igényelheti).

Felülvizsgálandó minden olyan juttatás, amit azok igényeltek és kaptak meg, akik azt használták ki, hogy a földnyilvántartás hibás és hiányos, hogy a jogi szabályozás igazságtalan helyzeteket szült és tart évekig, évtizedekig fent.

 

 

Néhány javaslat:

-          a Ptk-ban  kellene szabályozni azt, hogy termőföldet nem lehet elbirtokolni!

A Ptk jelenlegi szabályozását ki kellene egészíteni az alábbi mondattal:

121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja.  ( 2)Termőföld tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni.

 

-          Ki kell dolgozni a termőföld törvényben szabályozott un. Hasznosítási kötelezettség érvényesítésének módját és a szükséges mértékű és módú -  Önkormányzatokhoz telepített - ellenőrzés bevezetését.

-          Ingyenessé kell tenni az ingatlan-nyilvántartásba történő bejelentési kötelezettséget és a területnagyságtól függetlenül kötelezővé tenni azt, az adatokat nyilvánosan a tulajdoni lapon feltüntetve kellene nyilvántartani.

-          Támogatások igénylése esetén mind a tulajdonosi viszonyokat, mind az ingatlan-nyilvántartásba történő bejelentés teljesítését ellenőrizni kell.

Azok a tulajdonosok, örökösök, akik úgy gondolják: kellő alappal tartanak attól, hogy az általuk 15 éve nem használt földterületeket tőlük „elbirtokolják” minél hamarabb vegyék fel a kapcsolatot ügyvéddel, hogy ezt elkerüljék.

 

Leányfalu, 2010.06.22.

                                                                                              Dr Karácsony Gabriella

Ügyvéd

Leányfalu, Móricz zs. 132.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

209846143

www.papptarsashaz.hu/ugyved

 

Címkefelhő

A tartási és életjáradéki szerződés békéltető testület együttműködési megállapodás ellentmondás Fizetési meghagyás fogyasztóvédelem haszonélvezeti jog hatóságok hitel igényérvényesítés jótállás jótállás szavatosság lakásvásárlás munkaerő-kölcsönzésmunkaközvetítői tevékenység munkaerő alkalmazása opciós jog szakképesítés nélkül szavatosság tanuló foglalkoztatása tanulószerződés társasház törlesztő részlet végrehajtás árverés öröklési illeték új alkotmány ügyvéd Dunabogdány ügyvéd Leányfalu ügyvéd Szentendre ügyvéd Tahitótfalu