(Részletesen lásd a Kormányrendeletben lent)

Főbb feltételek az alábbiak:

A kölcsönbeadói tevékenység folytatását a székhelye szerinti munkaügyi központ nyilvántartásba vétel útján akkor engedélyezi, ha

a) a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza (tevékenységi kör pontos megnevezése: Munkaerőkölcsönzés)

b) a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal,

c) a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel

rendelkezik, továbbá

d) a rendelet által előírt esetekben a vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.

Ha a kérelmező a tevékenységét több telephelyen folytatja, az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltétellel valamennyi telephelyén rendelkeznie kell.

--------------------------------------------------------------

118/2001. (VI. 30.) Korm. Rendelet

A jogszabály 2009. december 5. napon hatályos állapota     

118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet

a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 203. § (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásba vételének feltételeire, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi központ nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárására.

(2) Nem tartozik a rendelet alkalmazási körébe az a közvetítői tevékenység, amelynek keretében

a) a helyi önkormányzat munkanélküliek részére foglalkoztatásuk elősegítése érdekében munkát ajánl fel,

b) az oktatási intézmény a vele tanulói, hallgatói jogviszonyban állók részére, álláskeresés céljából a munkaadókkal találkozót szervez (állásbörze),

c) színházi és művészeti ügynökség művészeket közvetít.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) magán-munkaközvetítés: a munkaügyi központ munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, a külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is;

b) külföldi: aki nem magyar állampolgár;

c) a magán-munkaközvetítés szempontjából foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka, ideértve a gyermeknevelő (au-pair) tevékenységet is;

d) gyermeknevelő (au-pair) tevékenység: olyan foglalkoztatás, amelynek keretében a foglalkoztatott, magánszemélyeknél (családoknál) közreműködik a gyermekek ellátásában, nevelésében, gondozásában, és e tevékenységéért ellenszolgáltatásban (díjazás, szállás, étkezés, nyelvtanulás támogatása) részesül;

e) munkaerő-kölcsönzés: az Mt. 193/C. § a) pontjában meghatározott tevékenység;

f) kölcsönbeadó: az Mt. 193/C. § b) pontjában meghatározott munkáltató;

g) kölcsönvevő: az Mt. 193/C. § c) pontjában meghatározott munkáltató.

(2) Külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítés esetén az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogviszony tartalmára a fogadó ország vonatkozó jogszabályai az irányadók.

3. § (1) Magán-munkaközvetítést az Flt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott magán-munkaközvetítő az e rendeletben foglalt feltételekkel folytathat.

(2) Munkaerő-kölcsönzést (kölcsönzést) az Mt. 193/D. § (1) bekezdésében meghatározott kölcsönbeadó az e rendeletben foglalt feltételekkel folytathat.

A kölcsönbeadói és a magán-munkaközvetítői tevékenység megkezdésére vonatkozó szabályok

4. § (1) A kölcsönbeadói tevékenység folytatását a székhelye szerinti munkaügyi központ nyilvántartásba vétel útján akkor engedélyezi, ha

a) a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,

b) a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal,

c) a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel

rendelkezik, továbbá

d) a rendelet által előírt esetekben a vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.

(2) Ha a kérelmező a tevékenységét több telephelyen folytatja, az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltétellel valamennyi telephelyén rendelkeznie kell.

4/A. § (1) A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltétele, hogy

a) a magán-munkaközvetítő vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal és

b) a magán-munkaközvetítő az e rendelet által előírt esetekben letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal

rendelkezzen.

(2) A magán-munkaközvetítő a tevékenység végzésére irányuló szándékát a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal a székhelye szerinti munkaügyi központnak jelenti be.

5. § (1) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet, illetve a bejelentést az e célra rendszeresített, a 2. és 3. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani, amelyhez a 4. § (1) bekezdésében és a 4/A. § (1) bekezdésében foglaltak igazolására az alábbi okmányokat kell csatolni:

a) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés igazolását,

b) a 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát, illetve az e rendelet által meghatározott szakterületen eltöltött gyakorlati időre vonatkozó igazolást, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt,

c) a 4. § (1) bekezdés d) pontjában és a 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a pénzügyi intézménnyel kötött letéti szerződést.

(2) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott irodahelyiség akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kérelemben feltüntetett módon van berendezve, vezetékes telefonvonallal rendelkezik, és a kérelmező az irodahelyiség használati jogát igazolni tudja.

Vagyoni biztosíték

6. § (1) A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának a vagyoni biztosíték akkor feltétele, ha a magán-munkaközvetítés külföldi munkavégzésre irányul.

(2) A külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység 500 000 forint, a kölcsönzési tevékenység egymillió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható.

(3) A vagyoni biztosíték a kérelmező vagy a bejelentő által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál (a továbbiakban: pénzügyi intézménynél) lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét.

(4) Vagyoni biztosítékként csak olyan letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

a) a letét kizárólag a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés során keletkezett, a munkavállaló vagy a munkát kereső részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,

b) a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát kereső részére az a) pont szerinti kártérítést a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,

c) a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt nyilvántartó munkaügyi központot, továbbá a kölcsönbeadót, illetve magán-munkaközvetítőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

(5) Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, a biztosítékok összegét külön kell letétbe helyezni. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kártérítési igények kielégítése tekintetében kifizetés a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés érdekében elhelyezett letét mértékéig, tevékenységenként külön-külön kell teljesíteni.

7. § (1) A kölcsönbeadónak, illetve a magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján a munkaügyi központban igazolnia kell.

(2) Ha a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a munkaügyi központ a nyilvántartásból törli, illetve a tevékenységtől eltiltja, a letéti szerződés a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel vagy a magán-munkaközvetítéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő ellen a munkavállaló vagy a munkát kereső kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a munkaügyi központ a pénzügyi intézményt tájékoztatja.

(3) Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, bármelyik tevékenysége megszüntetése esetén csak az ennek érdekében elhelyezett letét szüntethető meg.

A munkaügyi központ nyilvántartása

8. § (1) A munkaügyi központ a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet.

(2) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a tevékenységét több munkaügyi központ illetékességi területén lévő telephelyein folytatja, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vételére illetékes munkaügyi központ a telephely szerint illetékes munkaügyi központot a nyilvántartásba vételről, a bejegyzett adatok változásáról, a nyilvántartásból való törlésről, valamint a magán-munkaközvetítői tevékenységtől történő eltiltásról tájékoztatja.

(3) Ha a 4. §-ban, illetve a 4/A. §-ban foglalt követelmények tekintetében a nyilvántartásba vételt vagy a bejelentést követően változás következik be, a munkaügyi központ dönt a korábban bejegyzett adatok módosítása vagy a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nyilvántartásból való törlése, illetve a magán-munkaközvetítő e tevékenységétől való eltiltása felől.

(4) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelyét más munkaügyi központ illetékességi területére helyezi át, ezt a korábbi székhely szerint illetékes munkaügyi központnál kell bejelenteni. Az illetékesség hiánya miatt áttett iratok alapján az új székhely szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba veszi a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt.

(5) A munkaügyi központnak a kölcsönbeadókról, illetve magán-munkaközvetítőkről vezetett nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét,

b) a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét,

c) a képviseletre jogosultak nevét, címét,

d) a vagyoni biztosíték mértékét,

e) a magán-munkaközvetítői, illetve kölcsönzési tevékenység belföldre vagy külföldre való irányultságát,

f) a nyilvántartásból való törlést elrendelő határozat számát, keltét, a törlés indokát.

(6) A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a magán-munkaközvetítőkről, valamint a kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet a honlapján az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A munkaügyi központ gondoskodik az illetékességi területén nyilvántartásba vett kölcsönbeadók és bejelentett magán-munkaközvetítők adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről.

(7)

A munkaerő-kölcsönző és a magán-munkaközvetítői tevékenység gyakorlása

9. § (1) A kölcsönbeadó a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.

(2) A kölcsönbeadó a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni.

(3) A kölcsönbeadónak, illetve a magán-munkaközvetítőnek a székhelyében, a 4. §-ban és a 4/A. §-ban meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a tevékenysége megszüntetését nyolc napon belül az őt nyilvántartásba vevő munkaügyi központnak be kell jelentenie.

10. § (1) A magán-munkaközvetítés során tilos

a) a munkát keresők között hátrányos megkülönböztetést tenni nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt,

b) a munkát keresőt jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre közvetíteni,

c) a munkát keresőt nem létező állásba közvetíteni, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba), ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,

d) olyan munkaerőigényt kielégíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz,

e) olyan személyi adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.

(2) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkülönböztetés.

(3) A magán-munkaközvetítő a tevékenységéért a munkát keresővel szemben díjat, költséget nem számolhat fel.

(4) Nem folytatható magán-munkaközvetítői tevékenység arra a munkavállalásra, amely nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, és amellyel kapcsolatos munkaközvetítői tevékenységre a nemzetközi szerződés alapján állami szerv jogosult.

(5) Külföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása során be kell tartani annak az országnak - a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó - jogszabályait, amelyben történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítői tevékenység irányul.

11. § (1) A magán-munkaközvetítőnek a munkát keresőt tájékoztatnia kell a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, várható kereseti lehetőségről.

(2) Ha a magán-munkaközvetítői tevékenység az Flt. 6. § (2) bekezdése szerinti külföldi munkavállalásra irányul, a magán-munkaközvetítőnek a fogadó ország jogszabályairól - különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról - a közvetítést megelőzően a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik.

(3) Külföldi állampolgár magyarországi munkavégzésre csak a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályok figyelembevételével közvetíthető.

Adatszolgáltatási kötelezettség

12. § (1) A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a nyilvántartást vezető munkaügyi központ által kiadott adatlapon a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókról - személyazonosításra alkalmatlan módon - tájékoztatást kell szolgáltatni korcsoportonként, nemenként, munkakörcsoport (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, szellemi foglalkozású) mellett FEOR főcsoportonként, továbbá iskolai végzettség és a kölcsönvevő besorolása szakágazat (TEÁOR 4. sz.) szerinti bontásban a következő adatokról:

a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint;

b) a munkavállalók részére kifizetett kereset havi átlaga;

c) a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma, illetőleg a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönvevőnél teljesített munkaórák száma.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában a határozott idejű munkaviszony pontos időtartamát is meg kell jelölni.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a külföldi kölcsönvevők számát országonkénti bontásban kell megadni.

13. § (1) A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a nyilvántartást vezető munkaügyi központ által kiadott adatlapon - személyazonosításra alkalmatlan módon - a következő adatokról kell tájékoztatást szolgáltatni:

a) magyar állampolgárok belföldre történt munkaközvetítéseinek száma (fő);

b) a külföldre történt közvetítések száma országonként (fő);

c) külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzésre történő közvetítésének száma állampolgárság szerint (fő).

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt adatokat az alábbi bontásban kell megadni: az összes munkaközvetítésen belül az eredményes közvetítések száma; a foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusai szerinti közvetítettek létszáma (fő), a közvetítést megelőzően munkával nem rendelkező munkanélküliek száma, korcsoportonként, nemenként, munkakörcsoport (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, szellemi), iskolai végzettség, nemzetgazdasági ágazatok szerint.

14. § A munkaügyi központ a 12-13. §-ban foglalt összesített adatokat, valamint az általa a tárgyév december 31-én nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők, illetve magán-munkaközvetítők számát, szervezeti formáját, a tárgyévben nyilvántartásba vett és törölt munkaerő-kölcsönzők, illetve magán-munkaközvetítők számát (a törlés indokának feltüntetésével) a tárgyévet követő március 31-éig továbbítja a Foglalkoztatási Hivatal részére elemzés, feldolgozás, nyilvánosságra hozatal céljából.

A kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő tevékenységének ellenőrzése és a nyilvántartásból való törlése

15. § A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelye, illetve telephelye szerint illetékes munkaügyi központ a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés e rendeletben foglalt feltételeinek fennállásával és a magán-munkaközvetítés tekintetében a tevékenység folytatásával kapcsolatban hatósági ellenőrzést végez.

16. § (1) A munkaügyi központ

a) törli a nyilvántartásból a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha

aa) a 4. § (1) bekezdésében, illetve a 4/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételekkel nem rendelkezik,

ab) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,

ac) a 12. §-ban és a 13. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, vagy

ad) az Mt. vagy e rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét;

b) törli a nyilvántartásból a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt, ha

ba) tevékenysége megszüntetését bejelentette, vagy

bb) jogutód nélkül megszűnt.

(2) Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre, illetve a tevékenységtől eltiltásra az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglaltak alapján került sor, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő legkorábban csak a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő hat hónap elteltével vehető újra nyilvántartásba, illetve folytathatja újra tevékenységét.

(3) A törlésről a munkaügyi központ a kölcsönzési, illetve magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató gazdasági társaságot bejegyző cégbíróságot, egyéb jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a vállalkozói nyilvántartást vezető szervet, valamint a letétet kezelő pénzügyi intézményt értesíti.

17. § A munkaügyi központ és a kölcsönbeadó, valamint a magán-munkaközvetítő tevékenységük során együttműködik. Az együttműködés eszközei különösen

a) a rendszeres szakmai kapcsolattartás,

b) a munkaerőpiacra vonatkozó információk cseréje,

c) a 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethető és közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje,

d) a munkatársak közös képzési lehetőségeinek biztosítása,

e) megállapodások a munkaerő-piaci helyzete javítása érdekében.

Záró rendelkezések

18. § (1) E rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba.

(2)-(6)

1. számú melléklet a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelethez

A rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontjában és 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt szakképesítésként fogadható el:

a) szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében

- egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán,

- egyetemek állam- és jogtudományi karán,

- egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon,

- egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán

szerzett oklevél, valamint

- egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy

b) felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat:

- az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,

- munkaköri követelmények meghatározása,

- a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,

- munkaerő-kiválasztás,

- munkaerő-közvetítés,

- munkaerő-felvétel,

- a belső utánpótlás tervezése,

- a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,

- teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül:

= bérezési alapelvek kialakítása,

= hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése,

- teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,

- munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,

- személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése,

- munkakörülmények vizsgálata; vagy

c) középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy

d) a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott munkaerő-piaci ügyintéző és munkaerő-piaci menedzser szakképesítés.

2. számú melléklet a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelethez

A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásához szükséges bejelentés adattartalma

1. A bejelentő neve, székhelye, cégszerű aláírása.

2. A szervezet formája.

3. A képviseletre jogosult személy(ek) neve, címe.

4. A magán-munkaközvetítői tevékenység végzésének iránya (csak belföldre, csak külföldre vagy belföldre és külföldre).

5. A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának helye(i), az irodahelyiség(ek) címe, telefonszáma, felszereltsége (telefon, telefax, számítógép, egyéb).

3. számú melléklet a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelethez

KÉRELEM
a munkaerő-kölcsönző nyilvántartásba vételéhez

I. A kérelmező adatai:

1. A kérelmező neve, címe, telefonszáma:

..........................................................................................................................................

2. A szervezet formája:

..........................................................................................................................................

3. A kérelmező székhelye, címe:

..........................................................................................................................................

4. A kérelmező telephelye(i), címe:

..........................................................................................................................................

5. A képviseletre jogosult személy(ek) neve, címe:

..........................................................................................................................................

II. Nyilatkozatok, csatolandó iratok:

1. Kijelentem, hogy a tevékenység folytatásához az alábbi berendezéssel ellátott irodahelyiséggel a székhelyemen és a megjelölt telephelyen rendelkezem:

..........................................................................................................................................

2. A kérelemhez az alábbi mellékleteket csatolom:

2.1. három hónapnál nem régebbi cégkivonat hiteles másolata,

2.2. a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet tartalmazó okirat három hónapnál nem régebbi hiteles másolata,

2.3. az előírt képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevél hiteles másolata, működési bizonyítvány, valamint az e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött szerződés,

2.4. az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolata,

2.5. eredeti letéti szerződés a vagyoni biztosítékról,

2.6. a 2001. évi XVI. törvény 26. §-ának (10) bekezdésében meghatározott közteher befizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolások.

Dátum: .................................................

.........................................................

a kérelmező cégszerű aláírása