header-hatter-2
Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be 63 azonosítóval rendelkező felhasználó.
2011. március 06., vasárnap 10:52

Fogyasztóvédelmi Hasznos Információk

FOGYASZTÓVÉDELEM

 

 

Mikor beszélhetünk fogyasztóvédelemről?

 

Fogyasztó az a természetes személy, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében jár el - így árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Fogyasztók vagyunk a napi szerződéses kapcsolatokban - többek között akkor, ha vásárolunk, fizetjük a számlákat, építkezésbe kezdünk, utazást szervezünk, hitelt veszünk fel, termékbemutatóra invitálnak minket, vagy éppen hűségnyilatkozatot írunk alá…Hibás termékekkel, tévesen kiállított számlákkal, rossz minőségű alapanyagot felhasználó vállalkozóval, vagy egy tisztességtelenül meghirdetett akcióval bármikor találkozhatunk. A fogyasztóvédelem jelen van mindennapjainkban.

 

 

Miért fontos a fogyasztóvédelem?

 

A fogyasztók a szerződéses kapcsolatokban kiszolgáltatott helyzetben érzik magukat a vállalkozásokkal szemben, ezért hazai, európai uniós, valamint nemzetközi szinten is kiemelt figyelemmel kell kezelni ezt a jogterületet. Az Európai Unió szakpolitikai tevékenységének minden területén igyekszik előtérbe helyezni a fogyasztói érdekeket, Magyarországon a fogyasztóvédelmi politika kialakításáért a Nemzetgazdasági Minisztérium felelős.  

 

 

Mitől tudatos egy fogyasztó?

 

Tudatos fogyasztó valaki akkor, ha tisztában van jogaival, érdekeit érvényesíti és egyenrangú félnek érzi magát a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalkozóval. Egyéni fogyasztói igényérvényesítésre a békéltető testületek, valamint a bíróság előtt van lehetőség. Határon átnyúló szolgáltatással kapcsolatos európai uniós fogyasztóvédelmi rendelkezésekről, valamint azok érvényesíthetőségéről az Európai Fogyasztói Központ nyújt tájékoztatást - működtetését a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság látja el.

 

 

 

FOGYASZTÓI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS

 

 

Hogyan köteles a vállalkozás a fogyasztói panaszt kezelni?

 

Szóbeli reklamáció esetén a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni a panaszt, ha eltérő álláspontja van, vagy nem tudja azonnal megválaszolni, akkor jegyzőkönyvet kell felvennie. Írásban tett panaszt a kereskedőnek harminc napon belül meg kell válaszolnia, az elutasítást indokolnia kell, továbbá tájékoztatást kell adnia arról, hogy mely hatóság vagy békéltető testület eljárása indítható a panasz további kivizsgálása miatt. A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit jogszabály írja elő - így rögzíteni kell a vevő nevét, címét, a megvásárolt termék megnevezését, vételárát, a vásárlás időpontját, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, a kifogás rendezésének módját. Abban az esetben, ha bejelentéskor a vállalkozás nem tud nyilatkozni a panasz rendezésének módjáról, legkésőbb három napon belül köteles pótolni. A jegyzőkönyv másolatát a vevőnek minden esetben meg kell kapnia. Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét is el kell helyezni, melybe az üzlet működésével, az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszokat és javaslatokat lehet beleírni.

 

 

BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK

 

 

Mi a békéltető testületi eljárás célja?

 

Ha nem sikerül a panaszt a vállalkozással rendezni, egyéni fogyasztói igényérvényesítésre a békéltető testületek, valamint a bíróság előtt van lehetőség. Húsz békéltető testület működik Magyarországon - a fővárosban és minden megyében. A békéltető testületek a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testületek, hatáskörükbe tartoznak a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület célja az, hogy a felek között egyezséget hozzon létre, ennek eredménytelensége esetén pedig az, hogy döntsön a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

 

Az eljárás illeték és költségmentes. A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul, a kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. A békéltető testület az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

 

A kérelemnek tartalmaznia kell:

 

a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,

c) ha az illetékességet a fogyasztó a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani - a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát,

d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,

e) a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését,

f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított,

g) a testület döntésére irányuló indítványt.

 

A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát, kivonatát, amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről. Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást is.

Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a békéltető testület elnöke a kérelmet - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül - a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.

 

Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg. Ezek helyett az eljárásra - a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testület, valamint a szerződés teljesítésének helye szerinti testület is illetékes lehet, ha a teljesítés helye belföldön található.

 

A békéltető testület főszabályként háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagokat tartalmazó listáról. Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek által jelölt, egy másik tag pedig a kamara által kijelölt testületi tagok közül kerüljön ki, valamint minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan testületi tag kijelölését. Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél kéri, a békéltető testület ebben az esetben is háromtagú tanácsban jár el.

 

Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja. A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.

 

A tanács az eljárást megszünteti, ha

 

a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

c) az eljárás folytatása lehetetlen,

d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve a kérelem megalapozatlanságát is - nincs szükség.

 

 

Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

 

a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás - a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt - általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy

 

b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

 

A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól. A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha

 

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, mivel megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

 

A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

 

Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.

 

Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.

 

 

 

HOGYAN ÉRVÉNYESÍTSÜK PÉNZKÖVETELÉSEINKET?

 

 

Fizetési meghagyás és kereset

 

 

A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. 2010. június 1-től a bíróságok helyett a közjegyzők folytatják le a fizetési meghagyásos eljárásokat. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kiépített elektronikus rendszer segítségével a lejárt pénztartozások behajtását elektronikusan, a közjegyzők közreműködésével lehet fizetési meghagyással beszedni, egymillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések esetében, feltéve ha

 

a) a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (idézési cím) és

b) a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (munkaviszony) ered.

 

 

Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe. A munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

 

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes. Fizetési meghagyásos eljárásban illetékesség kikötésének helye nincs. A kérelmet a fél bármelyik közjegyzőnél benyújthatja vagy előterjesztheti. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet írásban, az erre rendszeresített űrlapon vagy szóban kell előterjeszteni. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem hivatalból történő elutasításának vagy az ügy áttételének nincs helye, és ha nem kell a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a közjegyző az ellenfél meghallgatása nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani.

 

Az eljárás megindításának feltétele az eljárási díj megfizetése. Az eljárási díj mértéke a követelés tőke összegének 3 % - a, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb pedig 300. 000,- Ft. A díj mértéke ugyanakkor nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van.

 

A fizetési meghagyásos eljárásban illetéket nem kell fizetni, kivéve

 

a) a fizetési meghagyásos eljárásnak az ellentmondás folytán történő perré alakulása, valamint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása, továbbá az eljárás megszüntetése okán történő perindítás esetén a peres eljárásban,

b) a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban,

c) a jogerős fizetési meghagyás elleni perújítási eljárásban.

 

 

Ha a követelés az 1.000.000 Ft-ot meghaladja, választható, hogy azt először fizetési meghagyás útján kívánja a jogosult érvényesíteni követelését, vagy rögtön polgári pert indít. Ebben az esetben csatolnia kell az ügyre vonatkozó dokumentumokat, és le kell rónia a követelés 6%-át kitevő illetéket illetékbélyegen vagy csatolnia kell a hiánytalanul kitöltött költségmentességi nyomtatványt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke

- peres eljárásban 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 900 000 forint,

- bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 450 000 forint,

- egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint,

- a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 200 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 450 000 forint,

- a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint,

-  a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000 forint,

- egyéb nemperes eljárásokban - a közigazgatási nemperes eljárás kivételével - az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint.

 

 

 

Kis értékű követelések

 

 

Csak kevesen tudják, hogy létezik olyan európai eljárási forma, amely határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben a fogyasztók rendelkezésére áll, lehetőséget adva, hogy a keresetet indító elkerülje a hosszú, bonyolult és drága hagyományos bírósági pert. Korábban számos tagállam a kis értékű követelésekre egyszerűsített polgári eljárásokat vezetett be, mivel a perrel kapcsolatos költségek, időveszteségek és a perek bonyolultsága nem szükségszerűen arányosak a követelés értékével. Határokon átnyúló ügyek esetén a gyors és olcsó ítélethozatal akadályai hatványozottak. Mindezek miatt vált szükségessé egy európai eljárás bevezetése a kis értékű követelésekre.

 

Az Európai Parlament és a Tanács még 2007 során döntött arról rendeletében (861/2007/EK rendelet), hogy bevezeti az úgynevezett kis értékű követelések európai eljárását. Mivel az Unióban a Rendelet kötelező mindenkire nézve, így annak átültetésére sincs szükség az adott tagállamban alkalmazása érdekében. 

 

A rendeletet azokban a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, amelyeknél a követelés értéke a keresetlevél hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság általi kézhezvételekor nem haladja meg a 2000 euró összeget, az összes kamat, kiadás és költség nélkül.  Határokon átnyúló ügynek egyébiránt az az ügy minősül, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.

 

Maga a rendelet mellékletei tartalmazzák azon, egyszerűen kitölthető formanyomtatványokat, amelyek segítségével az eljárás megindítható, illetve amelyek az eljáráshoz kapcsolódnak - ezek elérhetőek a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete honlapján. A kis értékű követelések európai eljárása írásbeli eljárás, és a bíróság csak abban az esetben tart tárgyalást, amennyiben ezt szükségesnek ítéli, vagy ha valamelyik fél ezt kérelmezi. Az eljárás hatékonyságát növeli, hogy az abban hozott ítéletet minden tagállamban el kell ismerni és végre kell hajtani, így nincs szükség újabb eljárásra annak végrehajtása érdekében.

 

 

FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁGOK

 

 

Mely hatóságok vesznek részt leggyakrabban a fogyasztóvédelemi ügyek kivizsgálásában?

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzi a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben és - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. A hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását is, és - ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén.

 

A Gazdasági  Versenyhivatalnál a Fogyasztóvédelmi Iroda intézi a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása esetében felmerült panaszokat, bejelentéseket, vizsgálatokat. A hatóság versenyfelügyeleti eljárást folytat fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, versenyt korlátozó megállapodások, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, illetve fúziókontroll esetében, továbbá eljár a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény megsértése esetén, amennyiben a kifogásolt magatartás érdemben érinti a versenyt.

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan vizsgálja a pénzügyi szervezetek működésére vonatkozó jogszabályok és felügyeleti rendelkezések betartását, megsértésük esetén külön jogszabályokban meghatározott intézkedési jogkörrel rendelkezik. Hatásköre - többek között - kiterjed a hitelintézetekre, a pénzügyi vállalkozásokra, a tőkepiaci felügyeletre, a biztosítóintézetekre és a biztosítási tevékenységre, a magánnyugdíjpénztárakra, valamint a kockázati tőkebefektetésekre.

 

 

A Magyar Energia Hivatal jár el minden olyan panasz esetében, amely a villamos-, gáz- és távhő szolgáltatókkal kapcsolatban merül fel. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladata, hogy biztosítsa a média, az elektronikus hírközlési, postai és informatikai szolgáltatások piacainak törvényes és zavartalan működését, így felügyeli a szolgáltatók jogkövető magatartását.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

JÓTÁLLÁS ÉS SZAVATOSSÁG

 

 

A jótállás - hétköznapi nevén garancia - a kereskedő hibátlan teljesítésért vállalt helytállását jelenti. A 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet tartalmazza azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a körét, amelyekre jótállási kötelezettség terjed ki (például hűtőgép, kerékpár, fényképezőgép). A kötelező jótállási idő egy év, azonban gyakran hosszabb időtartamra vállalnak a kereskedők jótállási kötelezettséget. A szavatosság ugyanúgy mint a jótállás, a kereskedő hibátlan teljesítésért vállalt helytállását jelenti. A kettő között az időtartamban és a bizonyítási tehernél van különbség. Jótállási idő alatt, vita esetén, végig a kereskedőnek kell bizonyítani - akár szakértői vélemény beszerzésével -, hogy szerződésszerűen teljesített. Amennyiben a termékre nincs jótállás (például cipő esetében), fél évig - a szavatosság keretében - ugyanolyan jogai vannak a fogyasztónak, mint a jótállásnál. Fél év eltelte után, a vásárlástól számított két évig továbbra is panasszal lehet élni, de amennyiben a kereskedő nem ismeri el a hiba okát, már a fogyasztónak kell szakértői véleménnyel bizonyítani, hogy a hiba nem rendeltetésellenes használat következménye. Jótállási és szavatossági időn belül is elsődlegesen a termék kijavításának vagy cseréjének van helye, ha erre nincs mód, akkor árleszállításra vagy a vételár visszafizetésére kerül sor.

 

 

 

TÁVOLLÉVŐK KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK -  ÜZLETEN KÍVÜL FOGYASZTÓVAL KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK

 

 

Speciális jogaink vannak akkor, ha úgynevezett távközlő eszköz segítségével, és nem üzletben történik a vásárlás - így például akkor, ha interneten rendelünk, hirdetés keltette fel figyelmünket és ösztönzött vásárlásra, katalógusból, telefonon vagy televíziós ajánlat alapján választottuk ki a terméket. Ezekben az esetekben a termék kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül indoklás nélkül elállhatunk a szerződéstől, akkor is, ha a termék nem hibás. A termék visszaszolgáltatásának költségét kell kifizetnünk, a vételár visszajár, melyet a kereskedőnek harminc napon belül kell visszafizetnie. Üzleten kívül kötött szerződések esetén is fennáll ugyanez a lehetőség - így például termékbemutatón vásárolt termékeknél, vagy akkor ha lakásunkon, munkahelyünkön keresnek fel minket azért, hogy vásároljuk meg a felkínált terméket.

 

 

 

 

 

 

 

TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK

 

 

Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el, és amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje. Ez a magatartás a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (vagy erre alkalmas). Tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő vagy agresszív. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozással szemben bejelentést lehet tenni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, a Gazdasági Versenyhivatalhoz vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül például annak valótlan állítása, hogy egy termék alkalmas betegségek gyógyítására.

 

 

 

UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK - LÉGIUTAS JOGOK

 

 

Az utazási szerződést - annak valamennyi kikötésével együtt - írásban kell megkötni, és papíron vagy - ha a szerződést elektronikus dokumentumba foglalták - más tartós adathordozón az utas rendelkezésére kell bocsátani. Az utazási szerződés megkötésekor előleg címén a szolgáltatás díja (részvételi díj) legfeljebb negyven százalékának befizetése követelhető. Ettől a rendelkezéstől el lehet térni, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazásszervezőre. Az utazási szerződés alapján fizetendő teljes összeg megfizetését az utazásszervező legkorábban az utazás megkezdése előtt harminc nappal igényelheti, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés alapján ennél korábbi teljesítésre van szükség. Az utas által az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj nem emelhető, kivéve, ha a díjemelés lehetőségéről a szerződés rendelkezik. A díj emelésére kizárólag a szállítási költségek (ideértve az üzemanyagköltségeket), az utazási szerződésben vállalt részszolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték), vagy  deviza - az utazásszervező közreműködőjével kötött szerződésben meghatározott mutató szerinti - forintárfolyamának változása miatt kerülhet sor. Az utas által az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj az utazás megkezdését megelőző húsz napon belül azonban ezekben az esetekben sem emelhető. A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével, és a szerződésben pontosan meg kell határozni a módosított díj számításának módját. A díjemelés indokát az utassal a díjemelés közlésével egyidejűleg közölni kell. A légitársaságoknak azoknak az utasok számára, akiknek a járata meghatározott időt késik, beszállásukat visszautasították, vagy járatukat törölték segítséget kell nyújtani a szállás, étkezés és frissítők, valamint kommunikációs lehetőségek biztosítása tekintetében, fel kell ajánlani az átfoglalást vagy jegyár-visszatérítést, bizonyos esetekben kártalanítást kell fizetni maximum 600 euró értékben, továbbá előzetes kérés nélkül ismertetni kell jogaikat.

 

 

 

 

HÍRKÖZLÉS

 

 

Hírközlési szolgáltatási szerződéseket csak olyan szolgáltató köthet, amely az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál regisztrálva van. Az előfizető és a szolgáltató előfizetői szerződést köt a szolgáltatásról (telefon, internet, televízió), mely lehet határozott és határozatlan idejű is. Az előfizetői szerződés egyedi előfizetői szerződésből, valamint az általános szerződési feltételekből áll. Az általános szerződési feltételeket mindig írásba kell foglalni.  Az általános szerződési feltételeket - azok minden módosítása esetén a módosítás hatálybalépése előtt harminc nappal - nyilvánosságra kell hozni, a szolgáltató ügyfélszolgálatán, illetve honlapján ingyenesen elérhetővé kell tenni, valamint a hatóságnak meg kell küldeni. Az előfizetői szerződés létrejöhet írásban, szóban vagy ráutaló magatartással - például az előfizetői szolgáltatás igénybevételével. Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a szolgáltató köteles a szerződés megkötésével egyidejűleg az egyedi előfizetői szerződést, az általános szerződési feltételek kivonatát, valamint - az előfizető kérése esetén - az általános szerződési feltételek egy példányát az előfizető rendelkezésére bocsátani. Egyéb módon történő szerződéskötés esetén a szolgáltató köteles tájékoztatni az előfizetőt az általános szerződési feltételek elérhetőségéről.

 

 

 

PÉNZÜGY

 

 

Biztosításoknál előre meghatározott esemény, állapot esetére szolgáló pénzbeli kompenzációról van szó, melynek bekövetkezte bizonytalan. A megtakarítás mindig meghatározott célra irányul, a biztosító az így rendelkezésre álló pénzalapokat befekteti a jogszabályok és saját vagyonkezelési politikájának megfelelően. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a biztosított által a szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével mások vagyonában okozott károkra és személyi sérülések esetére nyújt fedezetet. A biztosítási időszak - főszabály szerint - a szerződésben meghatározott kockázatviseléstől számított egy évre szól. A szerződésre kötelezett személy alapesetben a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó, ennek hiányában a tulajdonos.

 

 

 

 

Kategória: Fogyasztóvédelem

 

Mit kell tudni a fogyasztói jogokról

 

- gyakori kérdések és válaszok –

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


1. Szavatossági időn belül a termék javítását nem tudta a kereskedő vállalni, elvégezni. Kérdés, hogy mivel a kereskedő nem tudott számára cserét biztosítani az adott termékből, köteles-e levásárolni a termék árát a kereskedőnél

 

Válasz:

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 306. § (1) bekezdése értelmében hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

 

A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy, a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. A hatályos magyar jogrendszer nem ismeri a visszavásárlás, illetve levásárlás intézményét, így a forgalmazó nem kötelezhető arra, hogy a vételárat visszaadja illetve akár olyan kötelezettség, hogy felajánlja a fogyasztónak a termék vételárának a levásárlását. Természetesen ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy megegyezzen a forgalmazóval ebben, de jelen esetben Ön a termék javítására illetve kicserélésére vált jogosulttá.

 

 

2. Szavatossági jogok érvényesítésével kapcsolatos kérdés. Kit terhel a termék bevizsgáltatásával összefüggő szakértő díj?

 

Válasz:

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 306. § (1) bekezdése értelmében hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A Ptk. 309.§ értelmében a szavatossági kötelezettségek teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, munka-, és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik.

 

A bizonyítási teher a jótállás vagy a szavatosság teljes időtartama alatt végig a kereskedőt terheli, tehát ha a kereskedő nem akarja elismerni igényünket, neki kell bizonyítani, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett. Szavatosságnál ez a teljesítést követő első hat hónapban van így (jótállás esetében ez annak teljes időtartama alatt), utána pedig a fogyasztót terheli a bizonyítási kötelezettség. A forgalmazónak tehát joga illetve kötelezettsége is egyben a fogyasztói állítás ellenbizonyítása, így függetlenül a szakvélemény eredményétől a forgalmazó annak díját nem terhelheti rá a fogyasztóra. 

 

 

3. Termék javításával, cserére vonatkozó igénnyel kapcsolatos kérdés. Már harmadjára vitte vissza a terméket, de már szeretne cserét kérni. Megteheti-e?

 

Válasz:

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 306. § (1) bekezdése értelmében hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A Polgári Törvénykönyv rendelkezése nem határozza meg, hogy mennyi hibajavítás után igényelheti a termék kicserélését. A kialakult gyakorlat szerint kétszeri sikertelen hibajavítás után is már kérheti, hogy áttérhessen a másik szavatossági jog érvényesítésére, tehát kérheti a termék cseréjét. A Ptk. 306/A §-a kimondja, hogy a jogosult a választott szavatossági jogáról a másikra térhet át és tekintettel arra, hogy a gazdálkodó szervezet magatartása, jelen esetben a termék többszöri sikertelen kijavítása illetve azt követően további hibák előkerülése ilyennek tekinthető, adott rá okot, hogy a javítás helyett a kicserélést kérje, így az áttéréssel okozott kárt nem követelheti Öntől.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 150/2003. (IX.22) Korm. rendelet szerint a jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. Ennek értelmében szavatossági igényét, a cserét illetve a vételár visszaadását a kereskedőtől követelheti közvetlenül.

 

 

 

 

 

4. Vételár visszatérítésére vonatkozó igénnyel kapcsolatos kérdés. Visszakérheti-e a vételárat, ha nem tud javítani, illetve cserélni a kereskedő.

 

 

Válasz:

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 306. § (1) bekezdése értelmében hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

 

A Polgári Törvénykönyv rendelkezése értelmében, ha a kijavításnak nem tud eleget tenni a forgalmazó, ebben az esetben jogosult a termék kicserélését kérni. A termék cseréje egy ugyanolyan, de teljesen hibátlan termék szolgáltatását jelenti. Tehát ha a forgalmazó nem tudja egy ugyanilyen termékkel a cserét biztosítani, ebben az esetben joga van a vételár visszavételére. Amennyiben a kereskedő felajánlja a hibás termék árának levásárlását üzletében, Ön ezt nem köteles elfogadni, így a vételár visszatérítésére vonatkozó igénye jogos a kereskedővel szemben.

 

 

5. Akciókkal kapcsolatos vásárlási tapasztalat röviden összegezve: „minden héten hirdetnek pár akciós dolgot, s ha nem megy az ember oda nyitásra, akkor már nem is kap, persze van úgy, hogy akkor se, mert azt mondják hogy még nem érkezett meg. A panaszos szerint ezt az egészet csak vevőcsalogatónak szánják, de hát ez a vevők becsapása, vagy úgy gondolják, hogy aki nagyon kitartó, esetleg naponta többször elmegy vásárolni, hátha sikerül elcsípni az akciót is.”

 

Az ügy jellegét tekintve a vevők megtévesztésével kapcsolatos a kérdés.

Válasz:

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontja érelmében megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, értve ez alatt a vállalkozásnak az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartását, tevékenységét, mulasztását, reklámját, marketingtevékenységét és egyéb kereskedelmi kommunikációját amely az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte tekintetében valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti, vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót és ezáltal olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.

6. Számlaadási kötelezettséggel kapcsolatos kérdés. Több panaszlevélben is jelezték, kiugróan a karácsonyi időszakban, hogy az eladó a felszólítása ellenére sem adott számlát. Kihez tudnak ilyenkor fordulni?

 

Válasz:

 

2008-tól kezdődően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) nem teszi lehetővé, hogy bármely adóalany méltányosság alapján mentesüljön az áfatörvényben előírt nyugta kibocsátási kötelezettség alól. Az állami adóhatóság csak a pénztárgép kötelező alkalmazása alól adhat bizonyos feltételek megléte esetén mentesítést, azonban a kézi nyugta adása ezekben az esetekben is kötelező.

 

Így ha vásárlása közben visszaéléssel, szabálytalansággal, törvénytelenséggel találkozott, az alábbi szervek felé fordulhat:

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (1088 Budapest, József krt. 6. Tel.: 459-4800) ellenőrzési területe a kereskedelem szereplői: hiper- és szupermarketek, áruházláncok, bevásárlóközpontok, kisebb, de jelentős kereskedelmi egységek; piacok; vásárok; alkalmi árusítóhelyek; webáruházak. Ellenőrzés eszköze és iránya: Áfa-feltüntetés, számla- és nyugtaadás, használati és kezelési útmutató megléte, szabályoknak megfelelő működés, áruk eredete, próbavásárlások, édesipari termékek minősége és jelölése, ajándékcsomagok kiemelt ellenőrzése, gyermekruházati, kozmetikai és tűzijáték termékek

 

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési területe: Fővárosban négy koncentrált akció (kettő a józsefvárosi piacon, kettő Budapest frekventált területein, piacokon); plusz vidéki akciók. Ellenőrzés eszköze és iránya: számla- és nyugtaadási ellenőrzések, árueredet-vizsgálatok, foglalkoztatás szabályszerűségének vizsgálata.

 

 

7. Alkatrész biztosításával kapcsolatos fogyasztói panaszlevél: A termékre vonatkozó garancia már lejár a termékre. Alkatrészeket szeretett volna hozzá vásárolni, de idáig nem sok sikerrel, mivel ezek elég speciális alkatrészek, és a szaküzletekben sincsenek.

 

Kérdés, hogy ilyenkor mit tudunk tenni? Köteles-e a forgalmazó biztosítani az alkatrészeket. A panaszos az alábbi megállapításokat fűzte az alkatrészekkel kapcsolatban: „a vásárlást követő három éven belül a fogyasztó jótállási vagy szavatossági igényt érvényesíthet. Ha azonban a három év letelte után hibásodik meg a termék, lehetséges, hogy a szerelő nem tudja megjavítani a készüléket, mert nincsen hozzá alkatrész. Én ezt úgy értelmezem, hogy ugyan jogszabály nincs arra, hogy pótalkatrészeket köteles a forgalmazó biztosítani, de áttételesen mégis kell, hogy tartson.”

 

 

 

Válasz:

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 306. § (1) bekezdése értelmében hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Ezen szavatossági, jótállási igények az Ön terméke vonatkozásában valóban a teljesítéstől számított három évig érvényesíthetők, azonban még ebből közvetlenül sem következik olyan kötelezettség a forgalmazó kereskedőre nézve, hogy a javítások elvégzéséhez szükséges alkatrészekkel rendelkezzen, hiszen, amennyiben javítani nem tud, vagy azt nem vállalja, úgy egyéb módokon – csere, vételár visszafizetése – is tud jogszerűen teljesíteni.

Sajnálatos módon, ahogy Ön is írta levelében a forgalmazókat jelenleg nem kötelezi egyetlen hatályos jogszabály sem az alkatrészekkel való ellátás biztosítására. Így javaslom, hogy próbálja az alkatrészeket egyéb lehetséges módon, akár a forgalmazó segítségét kérve vagy a gyártó megkeresése útján beszerezni.

 

 

8. Termék javítási idejével, cserekészülék biztosításával kapcsolatos kérdés.

 

Válasz:

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 306. § (1) bekezdése értelmében hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003 GKM rendelet 4.§ (1) bekezdése értelmében a forgalmazónak a kijavítást, kicserélést az áru tulajdonságára illetve elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégeznie. A A rendelet 4.§ (2) bekezdése jogszabályi ajánlásként fogalmazza meg, hogy a forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Mindezek értelmében tehát a kereskedőkre nézve nem kötelező előírásként határozza meg a javítás vagy csere elvégzésének idejét. A határidőkre vonatkozó egyéb rendelkezést a Polgári Törvénykönyv 306.§ (2) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmébena kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

A szavatossági jogokkal kapcsolatban a jogszabály nem rendelkezik magáról a cserekészülék biztosításáról. Azonban mivel a törvényi rendelkezés előírja, hogy jelentős kényelmetlenség nélkül kell eleget tenni a javításnak vagy cserének, az következhet – az általános kereskedelmi gyakorlatra is tekintettel –, hogy a cserekészülék biztosításával a kereskedők kiküszöbölhetik a jelentős kényelmetlenség okozását.

 

9.  Személygépkocsit vitt szervizelésre a panaszos. Amikor a javítást követően az autót a szervizből elvitte, néhány napon belül ugyanúgy jelentkezett a hiba, mint korábban. A szerelő csak a szerelési díj újbóli kifizetése mellett vállalta a javítási munka újbóli elvégzését.

 

Válasz:

 

Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII.27.) Korm. rendelet értelmében a mellékletében felsorolt megrendelt javító-karbantartó szolgáltatások – az Ön esetében a melléklet személygépkocsik karbantartó és javítási szolgáltatás pontja – esetében, amennyiben a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozót jótállási kötelezettség terheli. A jótállás időtartama hat hónap, mely a dolog, azaz jelen esetben személygépkocsinak az átadása vagy üzembe helyezése napjával kezdődik. A vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó részére történő átadáskor – külön kérés nélkül – jótállási jegyet adni. A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. A jótállási jegy fogyasztó részére történő átadásának elmaradása a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét nem érinti.

 

A munka elvégzésének minőségi kifogásolásával kapcsolatban a gazdasági kamarák működtetnek minősítő és ellenőrzési rendszereket, továbbá kezdeményezhetik a jegyzőnél a vállalkozói igazolvány visszavonását. Javaslom ezért, hogy forduljon az illetékes szakmai kamarához.

 

 

10. Kérhetem-e a termék cseréjét a kereskedőtől, ha kiderül, hogy mégsem jó a méret.

 

Válasz:

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 305.§ (1) értelmében akkor beszélhetünk hibás teljesítésről, amennyiben a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Tehát abban az esetben hibátlan a teljesítés, amennyiben a szolgáltatás tárgya a rendeltetésszerű használatra alkalmas, a fogyasztó által ismert célnak megfelelően használható. (felhasználható)

 

Ha a termék nem hibás, a fogyasztónak nincs törvényes joga a szavatossági igények érvényesítésére. Korábbról ismertek olyan jogszabályi rendelkezések, melyek lehetővé tették a termék bármely indok – akár szín, méret stb. – alapján történő cseréjét meghatározott időn belül, azonban a hatályos Ptk. csak a minőségi hiba esetén kötelezi az eladót javításra, cserére vagy a vételár visszafizetésére.

 

 

11. Interneten megrendelt áru nem felelt meg a vásárló elvárásainak, ezért jelezte nyolc napon belül, hogy mégsem szeretné, így eláll a szerződéstől. Vissza is küldte az árut, azonban a cég, arra hivatkozva, hogy a központja külföldön van, csak három hónap múlva tudja visszautalni az összeget.

 

Válasz:

 

A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999 Korm. rendelet értelmében az elállás, jelen esetben az sms-ben történt, vásárlástól való elállást követően haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül köteles visszatéríteni a kifizetett összeget az értékesítő. Így az általa megjelölt három hónapos visszafizetési határidő, még arra való tekintettel is, hogy a cég központja külföldön van, nemcsak hogy túlzó mértékű, de nem is jogszerű.

 

 

12. A panasz rövid leírása: „férjem mobiltelefonja meghibásodott, ezért javíttatni vagy újat szerettem volna vásárolni. Mint hűséges ügyfél szolgáltatómhoz fordultam, ahol sorszámot húztam. A menüpontokban először azt kellett megjelölnöm, hogy milyen kártyám (arany, gyémánt) van és csak azután, hogy mit szeretnék. Aki ügyfelek jöttek már régen elmentek és én még midig ott álltam, majd viccesen rákérdeztem az ott lévő nagyon hölgytől, hogy biztos előnyük van azoknak, akik a két nemesfém kártya tulajdonosai. Nagy meglepetésemre igent mondott. Jogszerű ez? Záróráig állhattam volna ott, ha mindig jön egy nemesfémes kártyás?.”

 

Hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos a panaszos kérdése.

 

Válasz:

 

Mivel a szolgáltató aranykártyás ügyfelei számára biztosított rangsorolásos kedvezmény nem tisztán a  kedvezményezett ügyfél számára jelent előnyt, hanem ezáltal az egyéb, aranykártyával nem rendelkező ügyfeleinek hátrányt teremt, így álláspontunk szerint az aranykártyával nem rendelkező ügyfelek tekintetében a hátrányos megkülönböztetés megvalósul.

 

A hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel.

 

 

13. Panaszos cipőt szeretett volna vásárolni. Amikor a kiválasztott cipőért a kasszánál fizetni szeretett volna, az eladó közölte vele, hogy elfelejtették sajnos a kollégái átragasztani az új árat, de sajnos ettől függetlenül a cipőnek már új ára van, és csak annyiért tudja megvenni.

 

 

Válasz:

 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezése értelmében az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. A több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására.

A fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.

 

 

14. Mosógép vásárlást követően az ígért mosási idők megduplázódtak. Kijött a szervizes, aki „valamelyest” a mosási időket feljavította, de a 30 perces mosóprogram, még így is 55 perc alatt ment le. Másodjára is kijött ugyanagy a szervizes, aki azt mondta, hogy jelenleg még nincs olyan szoftvere, és valószínűleg nem is lesz egy jó ideig, amivel a hibát orvosolni tudná, így szerinte várjon addig, amíg meg nem lesz a szoftver, természetesen ilyet nem írhat le, tehát csak szóban hangzott el. Panaszos a mosógépgyártóhoz fordult a mosógép árának visszafizetése igényével. A megkeresett gyártó a panaszlevelére azt válaszolta, hogy a szervizes emberüket elbocsátották, de egyébként ők nem illetékesek, mivel nem tőle, hanem a kereskedőtől vásárolta a gépet.

 

Válasz:

 

Mindenekelőtt a gyártó cég panaszlevelére küldött válaszában foglaltak alapján célszerű azt tisztázni, hogy ha vele szemben nem is, akkor kivel szemben élhet szavatossági, jótállási igénnyel. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 150/2003. (IX.22) Korm. rendelet szerint a jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. Ugyanis a termék megvásárlásával Ön és a kereskedő között létesült a szerződéses jogviszony, ezért a jótállás kötelezettje is a forgalmazó, azaz a felelősséget nem háríthatja át a gyártóra. Így ha Ön jótállási jogait – javítás, csere, vételár visszafizetése – kívánja érvényesíteni, a kereskedőtől követelheti azokat. Hasonlóképpen nem irányíthatja Önt a szervizhez a fenti okok miatt, azaz az Ön kérésére köteles a termék szervizhez való eljuttatásáról gondoskodni, természetesen a szállítási költségek vállalásával egyetemben.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 209. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik.

 

Hibás teljesítésről abban az esetben beszélhetünk, amennyiben a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Tehát az Ön esetében a nem megfelelő mosási idők tekintetében beszélhetünk a teljesítés hibás voltáról.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 306. § (1) bekezdése értelmében hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A Polgári Törvénykönyv rendelkezése nem határozza meg, hogy mennyi hibajavítás után igényelheti a termék kicserélését. A kialakult gyakorlat szerint kétszeri sikertelen hibajavítás után is már kérheti, hogy áttérhessen a másik szavatossági jog érvényesítésére, tehát kérheti a termék cseréjét. Ez alapján amennyiben a cserét egy ugyanolyan, de hibátlan, tehát a megfelelő mosási időt produkáló termékkel biztosítani tudja a kereskedő, Ön köteles azt elfogadni. Ha sem javítás, sem csere nem lehetséges, vagy azokat a forgalmazó nem vállalta, kérheti a vételár visszatérítését.

 

 

16. „Azzal kapcsolatban a szeretnék öntől tanácsot kérni, hogy manapság egyre több gyár bízva saját termékeiben 2 éven túl 3-4, de akár 5 év garanciát is bevállal a termékére. Itt jelen esetben márkás elektronikus alkatrészekre gondolok. A magyar jogszabályok szerint a kereskedőnek 1 évig kell jótállást biztosítania, jobb esetben 2 évig. Ha termék tönkrement mondjuk 2,5 év rendeltetésszerű használat után a kereskedőhöz már nem fordulhatunk, hisz az ő részéről le van tudva a vásárlás. A gyár bízva termékében még mindig vállalnia kellene a garanciát, ami talán nem is lenn olyan bonyolult, ha a gyár legközelebbi képviselete nem Németországban, vagy USA-ban, de legrosszabb esetben valami tajvani címen lenne. Ilyen esetben mi a teendő, mik a nemzetközi szabályok?”

 

A kérdés a garanciális jogok érvényesítésére vonatkozik.

 

Válasz:

 

A jótállás vagy köznapi elnevezéssel a garancia, a legáltalánosabb értelemben szerződésben vállalt, a szerződésszegésért való, kimentést nem tűrő helytállási kötelezettség, mely a szavatossággal sok hasonlóságot mutat. A legfőbb különbség elsősorban a helytállási időtartamban és a kötelezett számára többletteherként jelentkező bizonyítási kötelezettség előírásaiban rejlik. Jótállási kötelezettség jogszabály alapján és a felek megállapodásán keletkezhet.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. Korm. rendelet által előírt kötelező jótállás időtartama egy év, de a kereskedő saját elhatározásából, üzletpolitikai megfontolásokból ennél akár kedvezőbb feltételeket is vállalhat.

A fogyasztót védő további szabály, hogy amennyiben a gyártó vagy az importáló a vásárlóra nézve a rendeletben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket vállal (például hosszabb jótállási időt), úgy ezt a jogot a kereskedő kötelező átruházni a vásárlóra. Ez azt jelenti, hogy jótállási igényeivel, az egy éven túl vállalt jótállás esetében is, elsősorban azzal a kereskedővel szemben fordulhat, akitől a terméket megvásárolta, így tehát nem a gyártót kell felkutatni jótállási jogainak érvényesítése érdekében.

Mindezek értelmében amennyiben az Ön esetében a lakókocsira a gyártó hosszabb, az igénye érvényesítése idején még fennálló garanciaidőt vállalt, ebben az esetben természetesen érvényesíthetőek a forgalmazóval szemben azt.

 

17. Egy szórólap alapján gázkészülék csere céljából kihívtam egy szerelőt. A szórólapon XY neve szerepelt, és garanciával történő munkavégzést ígért. A helyszíni szemle után a "gázszerelő" elvállalta, hogy a konvektorokat megvásárolja, és másnap fel is szereli. A munka elvégzése után kértem a garancialevelet és a számlákat az elvégzett munkáról és a megvásárolt készülékekről. A szerelő azt mondta, hogy nincs nála pecsét, de másnap elhozza a kért iratokat. Adott egy névjegyet, és felírta a nevét Azóta nem hallott róla, a megadott telefonszámon egy teljesen másvalaki érhető el.

 

Válasz:

 

Sok panasz érkezett már azzal kapcsolatban, hogy szórólap alapján vagy több esetben egy társaság képviseletében eljáró emberek szerelési vagy egyéb felújítási munkálatokat vállalnak, majd a szolgáltatás ellenértékének illetőleg előleg átvételét követően vagy el sem végzik azt vagy valamilyen kontár munka elvégzése után eltűnnek, és így a garancia vagy bármely egyéb követelés, igény velük szemben érvényesíthetetlenné válik. Ilyen esetben pedig bűncselekmény valósulhat meg, melyben a rendőrség illetékes szervei járnak el. Javaslom ezért, hogy bűncselekmény gyanúja miatt forduljon az illetékes rendőrőrshöz, vagy rendőrkapitánysághoz.

 

 

Kategória: Fogyasztóvédelem

Címkefelhő

békéltető testület együttműködési megállapodás ellentmondás Fizetési meghagyás fogyasztóvédelem haszonélvezeti jog hatóságok hitel igényérvényesítés jótállás jótállás szavatosság lakásvásárlás munkaerő alkalmazása működési engedély opciós jog szakképesítés nélkül szavatosság tanuló foglalkoztatása tanulószerződés társasház törlesztő részlet végrehajtás árverés öröklési illeték új alkotmány ügyvéd Dunabogdány ügyvéd Leányfalu ügyvéd Szentendre ügyvéd Tahitótfalu ügyvéd Visegrád